548 óra New York

Bevettük a Central Parkot – 1. nap

Bevettük a Central Parkot – 1. nap

A szerda még nem a filmé volt. Hagytunk egy napot a menetrendben az átállásra, na meg annál kevesebbet gyakorolgattuk otthon a közös munkát, hogy egyből a mélyvízben kezdjünk, kellett még egy tét nélküli videózgatás. Erre a Central Park tökéletes.

Még Queens-ben, de már arccal Manhattan felé

A New York Times Buildingnél jöttünk fel a metróból, onnan a Columbus Circle-ig jutott valamennyi az igazi szagos-hangos Manhattanből. Ez a késő nyár talán, ami a legjobban áll New Yorknak. De Manhattannek biztosan. Még a felhőkarcoló-erdőben is tolerálható a meleg, az emberek nagyon élik az utcákat, nem menekül mindenki a légkondikhoz, meredeken süti a nap a keresztutcákat. A szagok néhol brutálisak. Sok nagyvárosnak van saját szaga, de legalább a metrójának, az épületeinek, Manhattanban viszont az utcáknak is nagyon karakteres. Valahol a szemétkezelés és a tartósan meleg kombinációnál lesz a válasz, mert nyilván nem aszfalt izzad rohadt sajtszagút sugárutakon át.

A Central Park még mindig az egyik legkirályabb dolog New Yorkban. A Columbus Circle-nél mentünk be, talán itt bújik el a legsunyibban: az egyik pillanatban még mindenhol versenyt nyújtóznak a felhőkarcolók, ömlenek az autók és a tömegek mindenfele, aztán a szökőkút mögött kibújnak az első lombkoronák és onnantól jön a zöldtenger és a zen. Rengeteg jó park van a városban, de a Central Park nélkül New York egy sokkal érdektelenebb betondzsungel lenne. A 21. századra már kevés terület maradt, amiben még egyedülálló tud lenni a világ nagyvárosai közt, de ilyen felhőkarcolófallal körbezárt óriásparkja nincs semmi másnak. Pár lépés alatt beránt zöld, eltűnik az alapzaj, és tízet se kell lépni, hogy meglásd az első mókust.    

Eredetileg úgy indultunk neki, hogy a délnyugati sarokból végigcikcakkozunk az északi végéig. Három kilométer, plusz, amiket keresztben legyaloglunk, útba ejtve olyan látnivalókat, amikről a legtöbb turista sose hall, annyira perifériák az úti könyvekben. Például az Egyiptomból iderabolt obeliszk a Metropolitan Múzeumnál, a giga csillámpalahegy, a Rat Rock, de a Dakota-Ház kapuja se lett volna rossz úti cél – ott lőtte le Chapman John Lennont negyven éve. Kinéztük filmes helyszíneket, geoládákat előre, hogy ott hagyjunk valami magyarosat, csak az átkozottul béna időmenedzselésünk és sok tíz kilónyi kamerás szett ne lettek volna velünk. Hamar elengedtük az eredeti célt és a B-tervre váltottunk.

A Jimmy Kimmel show-ban szoktak lenni ilyen utca emberés mikró kvízek. Nekünk csak egy tök egyszerű kérdésünk volt és egy még otthon kinyomtatott vaktérképünk. A kérdés, amit a Central Parkban sétálgató embereknek feltettünk, miután elengedtük aznapra a park végigjárását nyilván az volt, hol van ezen Magyarország. Nem a videós tartalomgyártás legelegánsabb magas labdája, de eskü nem az volt a cél, hogy egy clickbait videóban ráerősítsünk az európai ember sztereotípiáira az amerikai ember világképéről.  

Úgy négy órán át kergettük az embereket térképpel a kezünkben a parkban, ami után le merem írni a nagy megfigyelést: a New York-iak nagy többsége sem szereti, ha kamerával molesztálják. Kaptunk egy-két nagyon és pár enyhén kellemetlen visszautasítást, aki viszont vállalta a szereplést, mind nagyon cuki volt. És hogy hányan tudják a Central Parkban, hogy hol van, vagy hogy egyáltalán létezik Magyarország? Annyit előre, hogy meglepően sokan. Most rohanunk az első filmes alanyunkhoz, Bélához, a brooklyni fotóshoz. Ezt a napot már vele töltjük, aztán Patrik éjjel megvágja a térképes videót. Addig is egy kis szpoiler az egyik legaranyosabb alanyunkról:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Haverkodtunk a Central Parkban. Volt nálunk egy világtérkép is. A követkető vlogposztban kiderül, mire kellett. #central park

Irány... (@iranynewyork) által megosztott bejegyzés,

 

Frissítés: Idő közben a videó is kész lett. Ez volna:

 

 

Bevettük a Central Parkot – 1. nap Tovább
Megjöttünk – 0. nap

Megjöttünk – 0. nap

Hajnali géppel nekiindulni a világnak pokoli dolog. Mindegy, hány út van mögötted, hova mész és mennyire várod, hogy ott legyél, pofon a bioritmusnak. Hogy ebbe a hétezer kilométeren át tartó tompaságba jutott valamennyi izgalom, azért Patrik felelt, aki megdöntötte Ákos házi rekordját a kézi táskában felejtett, repülőre nem való dolgokból.

img_20180904_064046.jpg

Már fáradtak a szemek, pedig még el sem indultunk

A hét évvel korábbi közös utunk is egy safety checken fennakadt bicskával indult. Most a budapesti pultnál még átmentünk, a londoni ellenőrzésen viszont kiszedtek. Patrik sokszor mászkál drága kamerás cuccokkal egyedül, a hétköznapi szettje része egy kis gázspray, meg egy bicska (az meg a kameraszettet bütykölni kell). Ezt a táskát használja mindennap, a bepakolásnál meg valahogy elbújtak ezek benne. Ezeket így el is mondtuk, meg, hogy Magyarországon egy ekkora spray legális cucc, vadászboltokban polcok vannak tele vele, de hiába látta rajtunk a reptéri biztonságis, hogy nem gépet lopni keltünk éjjel háromkor, a protokoll egy reptéren szent, a négyórás transzferünk úgy felében vele vártuk a rendőröket.     

img_20180904_134844.jpgValahol Anglia fölött

Mint a világ harmadik legforgalmasabb repterén, a Heathrow-n nyilván látnak érdekeseket. Azt mondták, a Közel-Keletről jönnek a legfurább dolgok a kéziben, pl. indokolatlanul nagy kések, és nem feltétlen azért, mert a random utazó a hülye, hanem mert az adott országban azon nem akad fent a táskát átvilágító szeme. A bicska miatt nem is volt nagy feszültség, kábé egy centivel volt hosszabb az éle, mint amivel itt még felengednek. Vannak viszont dolgok, amik nem csak repülőre nem valók, a briteknél eleve tiltottak. A gázspray pont ilyen, amiatt duplán furcsán néztek ránk, mi pedig együtt értetlenkedtünk a rendőrökkel, hogy ez mégis hogyan mehetett át a Liszt Ferin.

A budapesti járat általában a hármas terminálra érkezik, a New York-i pedig általában az ötösről indul, úgyhogy a gyomorideggel indult (annyira, hogy fotózni is elfelejtettünk közben), felszabadult dumálássá lett, időgyilkos rendőrvárás után egy kávéra maradt időnk. A repülős kávénál nagyobb szégyent nem ismert a vendéglátás világa, a British pedig még ebben a gyér mezőnyben is sereghajtó, de ami a nagyobb szégyen India egykori gyarmattartójaként még a teájuk is szar. Ezt tudva toltunk még jó kávét az Itsuban indulás előtt.

A London-New York-i út hét órájáról nem sok érdemit lehet elmondani, azon felül, hogy mennyire szemet bökően öregszik a British flottája. Egy 747-es miatt még jó sokáig nem kell szégyenkeznie egy légitársaságnak sem, nem véletlen, hogy a britek sem kezdték el őrült tempóban lecserélni a flottájukat A380-ra vagy Dreamlinerre, viszont mostanság, amikor a közel-keleti légitársaságok meg a Turkish vadiúj flottákkal és extrémolcsó jegyárakkal szivattyúzzák el a nagy múltú európaiaktól az ügyfelet, a fedélzeti szórakoztató rendszerre ráférne egy korszerűsítés. Nem mondom, hogy 11 kilométeren a mindenem a HD, de szívesen végignéztem volna egy filmet egy öreg GPS képénél jobb minőségben.

img_20180904_174338.jpgMár hivatalosan is New Yorkban, még a JFK-n

A sok rémsztori miatt, amit mostanában az ESTA-s belépésekről hallani, még nem voltunk teljesen nyugodtak. Nem alaptalanul, mert ugye a magyarok az egyik legnagyobb túltartózkodók, hármunk közül Patriknak pedig első amerikai határátlépése jött, amire mindig szúrósabb szemmel néznek az ügyintézők. Annyit tudtunk tenni az ügyért, hogy Ákossal ment az ellenőrzéshez, akinek már van pár amerikai pecsét az útlevelében, hátha az kelt valami kis biztonságérzetet a határőrben. Ezért vagy sem, de simán átengedtek, csak az a másfél óra fájt nagyon, amíg kiálltuk a sor. Egyszerre jött be több gép ugyanarra a terminálra, a JFK-n meg eleve nem a gyors reagálásukról híresek. AirTrain, metró, átszállás óriási bőröndökkel mozgó lépcső nélkül a melegben (New Yorkban még nagyon nyár van), majd érkezés a szállásra. Ez volt az első napunk.

 

Az első teljes napunkra nem beszéltünk le forgatást, a szerda még az átállásé. Be is célozzuk a Central Parkot, van ott elég jó blog/vlog téma. Tegnap véletlen feladtuk az Osmót a bőrönddel, így az odaút klasszikus értelembe vett vlogolása nem úgy alakult, ahogy terveztük. Ezt a hangulatvideót tudtuk összementeni a helyzetből:

 

Megjöttünk – 0. nap Tovább
Így állunk a közösségi médiában az út előtt

Így állunk a közösségi médiában az út előtt

Ha elkerülted a bejelentő posztot, most szólunk: hamarosan szokatlanul sok lesz errefelé a New York-i tartalom. Jövő kedden induló kéthetes New York-i utunkról szól ez a poszt is, összeszedtük ugyanis, hol érdemes minket bekövetni, ha nem akarsz lemaradni semmiről, ami velünk történik odaát. 

 

Facebook

Évek óta toljuk már a Facebookon a saját és neten talált New York-i tartalmakat. Az út alatt is teszünk majd róla, hogy minél többet ott lehessünk a hírfolyamodban. Erre a posztra is jó eséllyel onnan kattintottál, de ha mégsem, itt tudsz bekövetni minket Facebookon.  

548fb.png 

YouTube

Videó ugyan még nincs rajta, de arculata már van a YT-csatornánknak. Óriási köszi érte Fecónak (más munkái erre), aki megcsinálta szívességből, már csak a vlogposztoknak kell majd felnőniük ehhez a szinthez. Feliratkozni itt tudsz.

iranynewyorkyoutube.png

Instagram

A nap közbeni mikro helyzetjelentésekre nincs alkalmasabb felület. Illetve de, csak Twittert Magyarországon senki sem használ, így becsicskulunk mi is a közízlésnek és az Instán öntjük majd napközben a könnyed helyzetjelentéseket. Egyelőre csak egy kicsit témaidegen képünk van ott, de keddtől már New York-ból toljuk a giccsfotókat.

 

És aki nincs fent ezeken?

Ha háttal ülsz a közösségi médiának, de követnél minket sincs para. Erre a blogra minden felkerül majd, ami velünk történik és az út szempontjából fontos. Elég, ha ezt beteszed a kedvencek közé. ;)

 

Négy nap múlva ilyenkor már úton leszünk. Onnantól két hétig igyekszünk megmutatni mindent, amit érdekesnek tartunk a városban, na meg persze elmerünk New York magyarjainak mindennapjaiban. Csáó!

Így állunk a közösségi médiában az út előtt Tovább
Ki jelenti fel az amerikai elnököt?

Ki jelenti fel az amerikai elnököt?

Megnéztem "A Pentagon titkai" című filmet és elfogott az olvashatnék: Miért bukott meg Nixon elnök? A Watergate-botrány miatt, oké, de nem megbukott, hanem valaki megbuktatta, azaz kitől félhet az amerikai elnök? És hogyan zajlott ez, lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...? Előfordulhat ez Trumppal is?

 

Kritika Spielberg filmjéről

 

1971-ben tizenhatodik éve tart az aktuális vietnami háború és már a negyedik amerikai elnök küldi a jenki fiúkat a tengeren túlra. Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon... két republikánus és két demokrata elnök, mind próbálják elhitetni a világgal, hogy mennyire nyerésre állnak. Majd Robert McNamara védelmi miniszter titkos tanulmánya kiszivárog a sajtóhoz és kiderül a háború áldozatainak valós száma és az, hogy a négy elnök nem csak a választóknak hazudott, de a parlamentnek is. Először a New York Times, majd a sokkal kisebb Washington Post hozta le az ún. Pentagon Papers szerkesztett részleteit és csak hajszálon múlt, hogy nem jutottak börtönbe emiatt. Valaki megvédte őket.

A film nem csak a tényfeltáró újságírásról szól, abban az Oscar-díjas "Spotlight" sokkal jobb volt. A "Pentagon titkai" szól a nők egyenjogúságáról, mert a mai napig százszor jobban megkérdőjelezik egy női vezető merész döntéseit a kollégák, a tulajdonosok és a közvélemény is. Szól a profizmusról, ahogyan Spielberg gyönyörű képsorokkal emléket állít a késő estig ceruzával javító szerkesztőknek, az egész éjjel dolgozó nyomdászoknak és a kora hajnalban rohanó újságkihordó fiúknak.

thepost.jpg

A film szól persze a sajtószabadságról is. Ha a New York Times és a WaPo nem írták volna meg a Pentagon Papers sztorit 1971-ben, vagy az USA főügyésze felszólítására abbahagyták volna a kiszivárgott aktákból való cikkezést, ha a kormány nem rángatja a két újságot a Legfelsőbb Bíróság elé, és az nem védi meg a sajtót (az amerikai elnökkel szemben!)... akkor a WaPo biztosan nem hozza le 1972-ben egy bizonyos Bernstein és Woodward sztoriját: a Watergate-botrányt. Nixon pedig sikeres elnökként megy nyugdíjba. A "Pentagon titkai" azt a történetet mondja el, ami kimaradt "Az elnök emberei" című filmből. Az új filmnek az utolsó kockája konkrétan a réginek az első kockája - nem tudom hány embernek tűnt fel, de a szüleim kiszúrták rögtön.

A két film együtt a demokrácia alapjairól szól. Meddig tart az amerikai elnök hatalma és kik azok, akik megállíthatják, ha túl messzire megy? A független bíróságok, a független parlament és a szabad sajtó - ez a három együtt kell hozzá. Ezért nem szerencsés a film magyar címe, mert nem a Pentagon titkairól szól, hanem ahogy az angol cím "The Post" sugallja, a Washington Postról és a szabad sajtóról. Angolszász országokban nem véletlenül hívják a sajtót több száz éve így is: The Fourth Estate, a negyedik hatalom.

Mi az első három hatalom? Az ókori görögök szerint egy demokracia három, egymástól független és egymás hatalmát sakkban tartó pilléren áll:

  • Legislative, a törvényhozó, a parlament, USA-ban a Kongresszus
    (ahol az alsó- és felsőház még egymást is sakkban tartják)
  • Judicative, az igazságszolgáltató, a bíróságok, élükön a Legfelsőbb Bíróság
  • Executive, a végrehajtó, a kormány, az FBI, az ügyészség, élükön az elnök
  • ...és a nem hivatalos: a számonkérő szabad sajtó, aki sakkban tartja a másik hármat

Minden demokrácia kicsit más, de akkor vannak a szabályok jól kitalálva, ha a négy pillér a lehető legkevésbé függ egymástól, akkor van egymásra a legtöbb ellenőrző hatalmuk.

Na de Nixon végül lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...?

 

Watergate-gyorstalpaló

 

A republikánus Richard Nixon az első négy éves elnöksége után 1972-ben az újraválasztásán dolgozott és mivel mindig novemberben van a választas, ilyenkor az egész év a kampányról szól. A kampány kellős közepén, 1972 júniusban, öt férfi betört a demokrata párt kampány-központjába, a Watergate épületbe. A rendőrség elfogta őket, a bíróságok pedig heteken belül el is ítélték őket. Itt meg is állt volna a történet, ha nincs Bob Woodward és Carl Bernstein, akiket Robert Redford és Dustin Hoffmann játszott "Az elnök emberei" című filmben.

A Washington Post két fiatal riportere (kis segítséggel) kinyomozta, hogy azok nem sima betörők voltak, hanem volt CIA és FBI ügynökök, a kormány megbízásából, a betörés célja pedig illegális lehallgatókészülékek elhelyezése volt. A firkászok sejtették, hogy magasról jött az utasítás, de nem tudták mennyire. Ha csak egy picit korábban jelennek meg a WaPo cikkei, akkor Nixon nem lesz elnök és az egész Watergate-botrány kimarad a történelemkönyvekből - de túl későn jelentek meg. Nixont novemberben hatalmas fölénnyel újraválasztotta az ország. Pártja viszont 44%-os kisebbségben volt a parlament mindkét házában, fura az amerikai választási rendszer.

Ki vétkezett Watergate-nél? A 3. pillér, a kormány, az FBI, és ha tudott róla, akkor az elnök.

Ki derítette ki? A 4. pillér, a szabad sajtó, aki viszont csak azért merte ezt megírni, mert egy évvel korábban a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság, megvédte ezen jogát, erről szól a Spielberg film.

Es Nixon attól, hogy az újság megírta a bűntényt, lemondott? Dehogy mondott. Támadta a sajtót, hazugnak, liberálisan elfogultnak és az emberiség ellenségének nevezte őket. Nixon nem adta magát olyan könnyen.

Először az 1. pillér kezdett nyomozni Nixon ellen, az elnök hivatalba lépése után mindössze egy hónappal, 1973 februárban. A demokrata többségű felsőház létrehozott egy különleges bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítsen Nixon újraválasztásával kapcsolatos bármilyen bűntényt. Egy ilyen bizottság csak nyomozhat, nem ítélhet, az a 2. pillér, a bíróságok dolga. Fékek és ellensúlyok.

Nem teljesen önként, de a 3. pillér is indított nyomozást pár hónappal később. A kormány, önmaga ellen nyomozott? Tulajdonképpen igen. Nixon új főügyészére a felsőház csak azzal a feltétellel adta áldását, ha az kinevez egy különleges ügyészt, vagy Special Prosecutor-t a Watergate-botrány felderítésére. Ez a pozíció olyan ritka esetre van fenntartva, amikor a hagyományos nyomozó szervek, mint az ügyészség vagy az FBI, nem alkalmasak a feladatra, mert vagy ők vagy a főnökük (vagy az elnök) közvetlenül érintettek.

A Watergate-botrány során 48 embert ítéltek el, köztük számos Nixon kormánytagot. Nem vádolta meg senki az elnököt, mert az amerikai elnököt nem lehet vád alá helyezni. Ki mondja ezt? Ez így szó szerint nincs benne az alkotmányban, de az alkotmányt megelőző időben, az 1780-as években, volt szó erről az Alapító Atyák közti levelezésekben és ők úgy látták, hogy a haderők vezetője ne legyen bírósági perben szolgálati ideje alatt.

Az amerikai elnököt soha senki sem jelentette fel.

"All The President's Men Revisited" - Robert Redford 2013-as Emmy-díjra jelölt dokumentumfilmje

A Watergate Special Prosecutor viszont messzebb ment, mint az USA történetében addig bárki: 1973 júniusában Archibald Cox felszólította Nixon elnököt bizonyos magnófelvételek kiadására, amit Nixon megtagadott! Üdvözöllek az USA eddigi történelmének legkomolyabb alkotmányos krízisében. Cox és Nixon vitáját végül a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, Cox ugyanis bírósági úton perelte ki a szalagokat az elnöktől, a főnökének a főnökétől!

És Nixon attól, hogy átadta a bűnösségét bizonyító szalagokat, lemondott? Dehogy mondott. Helyette kirúgta Coxot, bár ez sem volt olyan könnyű. 1973 október 20.-án, a Saturday Night Massacre néven elhíresült estén, Nixon arra utasította a még friss és ropogós főügyészét, hogy állítsa le a nyomozást. A főügyész ezt megtagadta és azonnal lemondott. Nixon még ugyanazon az estén felszólította a helyettes főügyészt ugyanerre, aki szintén megtagadta és azonnal lemondott! Nixon ekkor az igazságügyi minisztérium harmadik emberét utasítja ugyanerre, aki végül kirúgja Cox különleges ügyészt. Az elnök csatát nyert... és sokak szerint itt vesztette el a háborút.

Az Alapító Atyák ugyanis mégis adtak eszközt az 1. pillér kezébe az elnököt leváltani, sőt, elítélni, de nem tették könnyűvé ezt az utat: az alkotmányos vádemelést, más néven Impeachment-et. A parlament alsóháza írja meg az Impeachment vádiratot majd szavazza meg 51%-os többséggel. Ezután a felsőház lefolytat egy tárgyalást a Legfelsőbb Bíró felügyelete alatt, végül százból 67 szenátor szavazatával az elnök elítélhető és leváltható. A leváltáshoz szükség van tehát az 1. pillér mindkét házához, a kétharmadhoz, a 2. pillér vezetőjére, valamint vádakra és bizonyítékokra, amelyek kiállják egy tárgyalás próbáját. Kicsit komplikáltabb, mint a hagyományos tizenkét fős esküdtszék.

Volt amerikai elnök ellen sikeres Impeachment valaha? Nem volt. Csupán két elnök ellen indult Impeachment folyamat, mindkettő átment az alsóházban majd elbukott a felsőházban. Andrew Johnson 1868-ban egy szavazat híján úszta csak meg az elítélését. Bill Clinton volt a másik 1999-ben. Mindketten maradtak pozíciójukban következmények nélkül.

És Nixont elítélték, vagy mi van? A "szombat esti mészárlás" után pár hónappal nyújtották be demokrata képviselők az Impeachment indítványt az alsóházban, szavazásra viszont nem került sor. A demokrata többség miatt az alsóházi szavazás eredménye nem volt kérdéses, de az elnök körbekérdezett saját pártja billegő szenátorai közt és látta, hogy meglesz a kétharmad a felsőházban is. Még hat hónapot agyalt a dolgon, majd 1974 augusztusában élő TV-adásban olvasta fel a lemondását. A kamerák előtt kisétált a Fehér Ház kertjébe, két kezével victory jelet mutatott (!) és elrepült elnöki helikopterével, míg a világ tátott szájjal nézte a képernyőt. Richard Nixon a történelem első és azóta is egyetlen amerikai elnöke, aki lemondott.

nixon_leaves-p.jpeg

És Nixont lecsukták, vagy mi van? Hova repült egyáltalán? Nem csukták le, a Marine One (meg gondolom egy repülő, meg egy autó) a kaliforniai birtokára vitte. A lemondást követő délben Gerald Ford alelnök felesküdött új amerikai elnöknek. A demokrata többségű parlament és a republikánus Ford is úgy döntöttek, hogy nem viszik bíróság elé a most már magánszemély Nixont. Ford pedig egy hónappal később teljes körű és feltétel nélküli kegyelemben részesítette, ezzel kizárva bármilyen későbbi felelősségrevonás lehetőségét. Nixon szabad emberként halt meg húsz évvel később és az utolsó napjáig ártatlannak mondta magát. A másik három pillér megbuktatta az elnököt, de nem hurcolta meg.

Ha ezen a ponton nem az jár a fejedben, hogy "Na de mi lesz Trumppal?" akkor gondolom nyaraltál az elmúlt hetekben és lemaradtál az aktuális fejleményekről. Jól tetted, semmi gond, tanévkezdésre felzárkóztatlak. Ha viszont annyira érdekelt a Trump rész, hogy rögtön ide lapoztál, akkor rossz hírem van: nem véletlenül írtam meg a Watergate sztorit. Spielberg sem véletlenül csinálta meg pont most a "Pentagon titkai" filmet. A Watergate-gyorstalpaló kötelező, ha meg akarod érteni, hogy Trump mire számíthat az elkövetkező évben.

 

Hol érint engem Trump, ha nem élek Amerikában?

 

Egyszerű: egyik globális probléma sem oldható meg Amerika nélkül. Klímaváltozás, menekültválság, választások online befolyásolása - mindhez kellenek amerikai lépések, hogy javuljanak, vagy ne romoljanak. Én úgy látom, hogy Trump alatt ezek a területek nem javultak, pl. amikor az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) élére az olajlobbi éllovasát nevezte ki, az a tiszta levegő minden rajongójának baj az egész világon.

Engem ezen kívül még azért is érdekel az amerikai politika, mert Trump ellenére a demokráciájuk működésében van pár nagyon irigylésre méltó dolog. Ahogy a német nyelvtant is akkor értettem meg jobban, amikor elkezdtem latint tanulni, úgy a mi rendszerünk hiányosságait is jobban látom, amióta többet olvasok az amerikai demokráciáról. Fékek és ellensúlyok, drága feleim.

 

Trumpgate-gyorstalpaló

 

Összeszedtem azokat a bírósági eseményeket Trump körül, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a Watergate-botrányra és amelyek simán vezethetnek az elnök megbuktatásához.

Ki nyomoz és mit?

 

Robert Mueller kapott megbízást az igazságügyi minisztériumtól 2017 májusban, hogy tárja fel és vigye bíróság elé a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolását és bármilyen ehhez kapcsolódó bűntényt. Mueller főnöke tehát az igazságügyi minisztérium élén álló főügyész, akinek a főnöke Trump. A Mueller-nyomozás tehát a 3. pilléren belül (Executive) zajlik. Az elnök és kampánya nem feltétlenül célpont még akkor sem, ha győzelmével éppenséggel profitált mások bűntényeiből - kivéve ha tudott ezekről, esetleg támogatta is őket! Mueller nyomoz, nem ítélkezik. Ha talál valamit, azt a 2. pillér elé kell vinnie és vádjainak ki kell állnia egy tárgyalás próbáját mielőtt bárkit is lecsuknának.

Watergate-egyezés: 100%

 

Ki az a Mueller?

 

Mueller, a kitüntetésektől gazdag vietnami karrierjét leszámítva, egész életét az igazságügyi minisztériumban töltötte mint ügyész, majd a szintén az igazságügyi minisztérium alá tartozó FBI igazgatója volt 11 évig. Vagyis a kormány nevében nyomozott és vitt bíróság elé bűnözőket. Bár Mueller republikánus, akárcsak Nixon és Trump, nagyon ritkán látni olyan állami tisztviselőt, akit ekkora általános tisztelet övez mindkét párt és a sajtó köreiben is. Ráadásul öt éve nem szolgált semmilyen állami pozícióban, így független Trumptól, a kampánytól, még az FBI-tól is.

Watergate-egyezés: 150%, +50 mert ilyen kvalifikált Special Prosecutor meg sosem volt.

 

Miért volt egyáltalán szükség nyomozásra?

 

A 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolása már jó ideje nem kérdés. Ezt már a választás előtt egy hónappal, 2016 októberében, az összes amerikai biztonsági szolgálat közösen erősítette meg. A demokrata-kampány emailjeinek eljuttatása a Wikileakshez vagy a Hillary-ellenes Facebook hirdetések mögött az titkosszolgálatok szerint mind orosz ügynökök álltak. Obama elnök egyik utolsó munkanapján kiutasított 35 orosz diplomatát és plusz szankciókat vezetett be orosz vállalatok ellen emiatt. Trump kezdettől fogva mondta, hogy az elfogult sajtó kitalációja az egész, nem volt orosz befolyásolás, pláne nem az ő támogatásával. Ismerős?

Trump hivatalba lépésekor, 2017 januárban, már fél éve nyomozott a választás orosz befolyásolása ügyében az 1. + 3. + 4. pillér, vagyis a parlament mindkét háza, az FBI és persze a sajtó, élükön a New York Times, a Washington Post valamint a Wall Street Journal és a The New Yorker. Ez közvetlenül a Mueller-nyomozás előtt volt.

A Mueller-nyomozásra azért volt szükség, mert Trump májusban kirúgta az FBI igazgatóját, amiért az nem volt hajlandó leállítani az orosz nyomozást. Trump nem olvasta a Watergate-gyorstalpalót, ha azt hitte, hogy ez ilyen egyszerű lesz. Alig egy héttel később az igazságügyi minisztérium kérte fel Muellert az orosz nyomozás átvételére az FBI-tól, mint Special Counsel vagy Special Prosecutor, ugyanúgy mint Nixonnál.

Mueller használhatja a 3. pillér minden nyomozói erőforrását, az FBI-t és a teljes ügyészséget, nyomozásának időkorlátja nincsen. Jelenleg az 1. pillér pihen, az alsó- és felsőház, szünetelteti saját nyomozását, de ha Trump akadályozza vagy kirúgja Muellert, bármikor újraindíthatják. A 2. pillér teszi a dolgát, levezetik a Mueller által megvádolt személyek tárgyalásait és az esküdtszék döntése után elítélik vagy felmentik a vádlottakat. A 4. pillér, a szabad sajtó, szintén nyomoz teljes gőzzel. Hogy ez segíti vagy hátráltatja-e Mueller munkáját, azt csak az emlékirataiból fogjuk megtudni egyszer, mert ő nem nyilatkozik és a csapatától még egy betű sem szivárgott ki.

Watergate-egyezés: 90%, hasonló, mert Nixon a főügyészét, helyettesét és a Special Prosecutort rúg(at)ta ki, Trump pedig az FBI igazgatóját, de mindkettő az elnök ellen folyó nyomozás kapcsán. Mindkét botrányban ezt a kirúgást tekintjük fordulópontnak.

 

Mit talált eddig Mueller?

 

32 embert vádolt meg a másfél éves nyomozása alatt Mueller.

Megvádolt 12 orosz ügynököt, 13 orosz állampolgárt és 3 orosz céget, akik persze elhagyták az országot, így nem lesz tárgyalásuk.

Paul Manafort, Trump kampányfőnöke ellen annyi szart talált Mueller csapata, hogy párhuzamosan áll bíróság előtt Virginiában és Washington DC-ben, előbbi perben már bűnösnek is találták. Sok évnyi börtön vár rá.

Bűnösnek vallotta magát, vagyis tárgyalás nélkül várja ítéletét és büntetésük csökkentése reményében dalolnak Muellernek:

  • Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója
  • George Papadopoulos, Trump kampány-tanácsadója
  • Rick Gates, Trump helyettes kampányfőnöke
  • Michael Cohen, Trump személyes ügyvédje

Vallomásukért cserébe Muellertől immunitást kapott

  • David Percker, egy Trump-támogató újság vezetője, akinek állítólag széfje van olyan Trump sztorikkal, amik Trump kérésére sosem jelentek meg
  • Allen Weisselberg, a Trump Foundation jótékony szervezetnek a pénzügyi vezetője

A vádak három kategóriába tartoznak: A) pénzügyi törvények megsértése, ami nem hangzik komolynak, de sok év börtönt lehet érte kapni B) az igazságszolgáltatás akadályozása, vagyis hazudás egy hivatalos szervnek C) a választás szabálytalan befolyásolása (súlyosbítva: oroszokkal közösen).

Az elnök személyes ügyvédje, Michael Cohen, múlt héten eskü alatt vallotta, hogy Trump utasítására követett el egy bűncselekményt! Nem bűntény megvásárolni egy fotómodellnek és egy pornósztárnak a hallgatását egy szex-afférról, kivéve ha nem fizetsz utána adót és elfelejted a kampány-költségvetésedben feltüntetni - akkor börtön is járhat érte.

Watergate-egyezés: 90%, hasonló, Mueller mint egy sakkmester szedi le a király körüli tiszteket a tábláról. A mostani vádak viszont sokkal súlyosabbak Watergate-nél, ott nem voltak oroszok. Lehallgatni a politikai ellenfeled vagy befolyásolni egy választást egy idegen és ellenséges ország ügynökei segítségével egészen más kategória.

robert-mueller.jpg

Vélemény: Mit hozhat a következő év Trumpnak?

 

Bíróság elé viszi Mueller Trumpot? Nem valószínű. Állítólag Mueller mondta ezt az elnök ügyvédeinek, de a sajtónak ezt nem cáfolta és nem is erősítette meg (Mueller nem ad interjút). Jelenleg ez a legforróbb jogi vita Amerikában és nincs rá egyértelmű válasz. Végső soron a Legfelsőbb Bíróság fogja eldönteni, ha Mueller megpróbálja, elvégre minden precedenst meg kell hozni egyszer.

Trump megcsinálhatja saját "Szombat esti mészárlását" és kirúghatja a főügyészt, helyettesét és mindenkit, amíg nem talál valakit, aki kirúgja Muellert... a parlament erre sokféleképpen válaszolhat, de amíg republikánus többség van mindkét házban, kérdéses, hogy lépnek-e bármit is. Ez a legnagyobb különbség Watergate-hez képest.

Mueller kb. jövő év végére bíróság elé viszi minden vádlottját és leadja zárójelentését az igazságügyi minisztériumnak. Megint csak a parlamenten fog múlni Trump sorsa.

Meg idén parlamenti választások lesznek az USA-ban, ami a legnagyobb veszély Trumpra. Nem most voltak választások 2016-ban? Nagyon trükkös rendszerük van az amcsiknak, ahol négy évre választják az elnököt, de a ciklusa kellős közepén újraválasztják a teljes alsóházat és a felsőház 1/3-at. És itt jön képbe a 4. pillér: el tudja-e magyarázni a sajtó ezt az egészet az átlag választónak két hónap alatt 140 karakterben? Ha a demokraták novemberben átveszik az alsóházat, szinte biztosan elindul az Impeachment. Van erre esélyük? Abszolút van!

Kétharmad szerzésére a felsőházban nincs esély, valahogy 230 év alatt még sosem volt kétharmad az amerikai parlamentben. De 51-52% körülre feljöhetnek a demokraták ős akkor elég egy maroknyi republikánus szenátornak az elnök ellen szavazni ahhoz, hogy meglegyen az első sikeres Impeachment az USA történetében. A saját pártja elnöke ellen szavazni, reális? Abszolút, mindig van ilyen, a szenátorok nem droidok. Független parlament. Ez persze függ a Mueller-jelentés tartalmától is. Adócsalásért, pénzmosásért még talán nem szavaznának át, hazaárulásért már elképzelhető.

Ráadásul ha a parlament elítéli Trumpot, akkor nem bukik meg a republikánus párt, csupán az alelnök esküszik fel, mint Watergate-nél. Ha nem lesz vagy elbukik az Impeachment, akkor 2020-ban Trump ciklusa lejár és a választók elkergethetik (vagy újraválaszthatják). Addig persze le is mondhat és az új elnök megkegyelmezhet neki, mint Watergate-nél, de ez a legvalószinűtlenebb.

Apró érdekesség, hogy Muellertől függetlenül a nyári uborkaszezonban New York állam főügyésze polgári pert indított a Trump Foundation, az elnök "jótékony szervezete" ellen sorozatos illegális tevékenységek miatt (ezért az idézőjel, nevezhetnénk pénzmosodának is). A dolog jelentős részét a Washington Post tavalyi nyomozása tárta fel, amiért egyik újságírójuk Pulitzer-díjat kapott. Ebből nem csak Trumpnak lehet baja, hiszen az igazgatótanács elnökeként ő az egyik vádlott, hanem három idősebb gyerekének, Ivanka, Eric es Donald Jr.-nak is, akik szintén megvádolt igazgatók. Igen, ennek a szervezetnek a kincstárnoka kapott múlt héten immunitást Muellertől a tanúvallomásáért cserébe!

Az amerikai elnököt tehát Barbara Underwood, New York állam főügyésze jelenti fel. Egyelőre.

Ki jelenti fel az amerikai elnököt? Tovább
Légy a támogatónk!

Légy a támogatónk!

A nagy ünnepélyes bejelentés már megvolt, de ha lemaradtál róla, tudd: szeptemberben két hétre New York-ba települünk, hogy elmerüljünk a város magyarságában. Forgatunk, posztolunk majd sokat és annyi nyersanyaggal jövünk haza, hogy végén kiadjon egy szándékunk szerint színvonalas dokut. Ha úgy érzed, hozzájárulnál a projekthez, itt elmondjuk, hogyan teheted.   

new_yorki_magyarok_film.png

 

Mire kérjük?

 

Ahogy a beharangozó posztban írtuk, a szállásunkat egy New York-i magyar ismerős biztosítja, a repjegyet egész jó áron fogtuk ki, de lesznek a városban költségeink, amiken nem tudunk spórolni. Ezek legnagyobb része a közlekedés lesz, amit a lehető legtöbbször igyekszünk megoldani a város amúgy szuper tömegközlekedésével, ha pedig úgy hozza a szükség, taxival vagy Uberrel.

A forgatós szettünk egész jó, de akad még pár kint jó áron beszerezhető kiegészítő, amivel sokat dobhatnánk rajta, de költséggel jár majd a bemutató megszervezése is.

 

Mit adunk a támogatásért?

 

A projekt végén egy részletes elszámolást a különböző úton beérkező támogatásokról.

A támogatók nevét feltüntetjük majd a végső nagyfilm végén, illetve az út alatt születető posztok alján

Ha megvagyunk a nagyfilm vágásával (valamikor novemberben), tartunk majd egy nyilvános bemutatót, ahova minden támogatót meghívunk.

 

Így segíthetsz

 

Találtunk egy hazai közösségi finanszírozó oldalt, a Goood.hu-t, ahogy egyszerűen lehet gyűjteni efféle projektekre. Indítottunk is rajta egy gyűjtőkampányt, amit ide kattintva találsz.

Ha inkább banki utalással vagy PayPalon keresztül támogatnál, ahhoz alább találod a paramétereket. A közleményben légyszi jelezd, hogy kit/kiket tüntessünk fel a támogatók között, illetve írj oda egy emailcímet, hogy majd tudjunk küldeni meghívót a bemutatóra.

  • Pásztor Ákos
  • 11773133-00625177
  • SWIFT: OTPVHUH
  • IBAN: HU31 1177 3133 0062 5177 0000 0000 

 

PayPal: pakos091@gmail.com

 

 

Ha most vagy később úgy döntesz, segíted a projektet, óriási köszi! A kalandot követni persze ettől függetlenül is lehet. Szeptember 4-én indulunk. Ha érdekel, milyen lesz ez a két hét tömény New York, még nem késő könyvjelzőzni a blogot, és bekövetni minket Instán, FB-n, YouTube-on. Még jelentkezünk. Csáó!

Légy a támogatónk! Tovább
New York-i magyarok, jövünk!

New York-i magyarok, jövünk!

Hahó, készülj, mert hamarosan olyat látsz itt, amit eddig még nem: hét év után arca lesz a blognak. Mindjárt három. Szeptember első keddjén elindulunk New Yorkba két bőröndnyi kamerás cuccal és egy nagy céllal  akit érdekel, mi lesz ebből, örülhet, mert úgy toljuk majd ide a tartalmat, ahogy eddig soha.

new_york-i_magyarok.png 

Miért megyünk?

 

A bloggal közel egyidős az ötlet, hogy valamilyen formában feldolgozzuk New York magyarságát. Az utóbbi években tisztult ez le annyira, hogy egy ideje már ne akarjunk mást, mint egy filmet, amiben a városban legkülönfélébb életet élő magyarok mindennapjait feldolgozzuk. Onnantól, hogy szeptember 4-én elindulunk New York-ba, két hétig arról szólnak majd a napjaink, hogy reggeltől estig ott élő magyarokat kísérünk végig egy-egy napjukon kamerákkal. Aztán ha hazajöttünk, ezekből vágunk minden alanyhoz egy-egy rövid videót a YouTube-ra, majd az egészből összeáll egy kilencvenperces film, ami reményeink szerint jó kordokumentum lesz majd a város mai magyarságáról.

img_20180811_164816.pngMi hárman. Balról: Ákos, Dávid, Patrik

Az út fő célja, hogy a film jó legyen, de ha már ott vagyunk egy nagy rakás videós felszereléssel és egész nap a városban járunk mindenfele, vlogolunk is sokat. Az indulás napjától jönnek majd a napi vlogok, amikben benne lesz minden, ami a forgatáson kívül történik velünk, és egy kevés infót majd csepegtetünk mindig az aznapi alanyainkról is.

Kik vagyunk?

 

Ha már a legelejétől követed a blogunkat, egy kevés infód lehet rólunk. Röviden annyi, hogy egy 2011-es New York-i út miatt indult az egész; kábé három hétre mentünk akkor, 548 órára - innen a név. Anno túlbecsültük az önfegyelmünket és az egész napos városjárások után nem nagyon ment a beszámolóírás, hagytuk elsorvadni a dolgot, majd az elhalt személyes blog egy idő után személytelen magazinként ment tovább, ahova időnként bedobáltunk egy-egy érdekes posztot New York-i témákról, amiket volt kedvünk és időnk megírni. Így született sok száz poszt az évek alatt a város magyar lángosos furgonjától a 114. utca rejtett óriássziklájáig, a plusz tudást pedig, amit eközben New Yorkról összeszedtünk, beletettük egy turistáknak szánt online útikönyvbe, abból lett az iranynewyork.hu

p6212344.jpgAzon a 2011-es úton, kölyökképpel

A harmadik tag egy közös barátunk, Patrik lesz. Neki eddig nem volt köze a bloghoz, első New Yorkozó lesz; rá hárul majd a videós teendők java az úton. Patrik évek óta dolgozik különféle videós projektekben, többek közt a Bónusz Brigád arca, ő felel majd a film képi világáért és terveink szerint az út vlogolását is nagyrészt ő tolja majd. 

 

Hol lehet majd ezt követni?

 

Elsősorban itt a blogon, itt lesznek a napi posztok az út alatt sok képpel és a napi videóval. Ha ezt berakod a kedvencek közé és naponta visszanézel majd, nem maradsz le a lényegről. Toljuk persze majd a tartalmat közösségi médiás vonalon is.

 

- Facebook-oldalunkat itt tudod bekövetni. Ide is kipakolunk mindent, de amilyen béna algoritmussal dolgozik a Facebook, ha csak arra jársz, sok mindenről lemaradhatsz.

- A YouTube-csatornánk pedig ez lenne. Egyelőre üres, de ide kerül majd fel az út minden mozgóképe a napi vlogoktól a nagyfilmig.

- Instagramunk eddig nem volt, de már van, itt találod. Ide öntjük majd a szétfilterezett giccsfotókat 0-24-ben a városról, és rólunk, ahogy járjuk.

 

Segíteni lehet?

 

Óriási mázlink, hogy egy kinti ismerősnél lakhatunk majd, így az út legköltségesebb részére, a szállásra nem kell költenünk a két hét alatt. A repjegyeket jó előre megvettük, már márciusban, így hiába a főszezon végén megyünk, egész jó árat fogtunk ki a British-nél. Költségünk ettől függetlenül lesz elég. Saját kedvünkre csináljuk az egészet a városban, amit imádunk, akkor sem ugrunk a Hudsonba, ha a teljes projekt zsebből megy majd, de persze azt se bánjuk, ha egy részét sikerül befedni közösségi finanszírozással. Ha 5, 10 vagy akárhány dollárral segítenéd az ügyet, hamarosan azt is eláruljuk, hogyan lesz erre módod. Amit cserébe ajánlunk:

- Szándékunk szerit érdekes napi tartalmakat a városból, majd az egész végén egy nagyfilmet a város magyarjairól.

- A támogatók nevét feltüntetjük majd a nagyfilm végén, plusz a napi posztok alján.

 

 Frissítés: közben már elárultuk, itt megtalálsz mindent arról, hogyan segíthetsz.

 

Akkor szeptember 4?

 

Jelentkezünk még az út előtt párszor, de ja, aznap indulunk. Onnantól két hétig pörgünk majd megállás nélkül a városban és öntjük a tartalmat a felületeinkre minden érdekesről, ami szembejön. 

New York-i magyarok, jövünk! Tovább