A fenntartható fejlődés még ismeretlen fogalom volt, amikor Dénes Ágnes egy búzafölddel hekkelte meg a manhattani hétköznapokat. Elvette, gondozta, majd learatta a búzát, a szalmát pedig a város rendőrlovainak adta.
A világ egyik legelismertebb land art művésze, még sincs róla szócikk a Wikipédián. Legalábbis a magyar nyelvűn. Az angolról megtudni például, hogy gyerek volt, amikor Svédországba, és fiatal nő, amikor az Egyesült Államokba költözött családja. Dénes Ágnes a Columbia Egyetemen tanult festészetet, majd más irányzatok felé fordult és idővel a konceptuális művészet jeles alakja lett. A nyolcvanhárom éves művésznőt eddigi élete java New Yorkhoz kötötte. Számtalan kiállítással gazdagította már a várost, legnevesebb munkája hónapokig díszelgett a pénzvilág központjának szomszédságában.
1982-ben az akkor ötvenegy éves Dénes Ágnes már túl volt pár sikeres művészeti projekten. Korát megelőzve az ökológiai művészetben alkotott kiemelkedőt, Wheatfield (búzamező) című munkájának emléke máig elevenen él sok New York-iban. Az 1982-es Wheatfield a fenntartható fejlődést (igaz, ez a fogalom csak évekkel később, egy 1987-es ENSZ-jelentésben szerepelt először) szimbolizálta. Egy nyolcezer négyzetméteren bevetett búzamező volt, ami a WTC ikertornyaitól és a Wall Streettől alig pár száz méterre nőtt.
A projekt első lépése az volt, hogy a területet megtisztítsák az építési törmelékektől. Csak ez után jöhetett a termőföld és a vetés. Dénes egy 2005-ös interjúban elmondta, az anyagi források hiányát az ő és társai szorgalmával tudták ellensúlyozni. Bár majdnem belehaltam, sikerült föltartóztatnom az időt, legalább átmenetileg. Pénzünk alig volt, kézikocsival hordtuk oda a termőföldet - három és fél centi vastagságban -, és a saját kezünkkel ültettük, öntöztük és végül arattuk le a búzát. A két asszisztensem meg én. A szalmát a New York-i rendőrség lovai kapták, a learatott búzamagokból pedig kis csomagokat készítettünk, és a világ legkülönbözőbb pontjain odaajándékoztuk az embereknek, hogy ültessék el maguk is. – Magyar Narancs 2005/50.
A mező a mai Battery Park City területén állt, ami egy mesterséges toldalék Dél-Manhattan nyugati oldalán. A környező építkezésekről idehordott és a Hudsonból kikotort törmelékből, földből épült, 37 hektárral növelte Manhattan területét. A nyolcvanas évek elején, amikor a Wheatfield készült még nagyon távolinak tűnt az az óriási ingatlanfejlesztés, ami a kilencvenes évekre elérte. A terület ma önálló városnegyed, extrém drága lakások és irodák állnak rajta.
Dénes Ágnes történetébe az imgur.comon botlottunk. A nyolcvanhárom éves művésznőről nem találtunk semmi friss infót. Aki tudja, mi van vele mostanság írja meg kommentbe, vagy dobjon egy mailt az 548oranewyork/kukac/gmail.com címre.
Bővebben Dénes Ágensről: a balkon.hu átfogó írása; a Magyar Narancs interjúja.
