Aki megélte, sajátos nosztalgiával emlékszik rá, de mi, akik csak sejtjük hogy milyenek lehettek a hetvenes évek New York-jának mindennapjai egy koszos és romos, a legkevésbé sem élhető metropoliszként gondolunk rá.
A negatív megítélés oka többek közt az a nem kevés lehangoló életkép, amit azokból az évekből láttunk – például ebben a posztban. Ha csak ezek alapján alkotunk véleményt, nem állunk messze a valóságtól: az összefirkált metrókocsik, az elhagyatott épületekkel tarkított külkerületek, a katasztrofális közbiztonság és az anyagi csőd a város valós problémái voltak akkoriban. Furcsamód mégis az 1970-es évek voltak azok, amelyek a városhoz köthető filmművészetben a legjelentősebbek voltak. Messze maradandóbb alkotások készültek akkoriban, mint az ezt követő évtizedek bármelyikében. Chris Moloney sajnos épp ezeknek nem járt még utána, így például a Kánikulai délutánt vagy az A keresztapa-trilógia helyszíneit ne keresd a képek között.
Annie Hall
A második utca foglyai
Banánköztársaság
Kramer kontra Kramer
Superman
Serpico
Élni és halni hagyni
Francia kapcsolat
Maraton életre-halálra
Godspell
Shaft
Klute
Taxisofőr
Christopher Moloney ezen munkásságáról többet megtudhatsz honlapján, itt.