Először is szeretnénk elnézést kérni mindenkitől, aki az elmúlt hetekben beszámolókra éhesen látogatott el oldalunkra. Remélem sokan követtetek facebook-on, twitteren, és sikerült kicsit visszaadnunk a kinti élményeikből. Egy lényeges momentumról azonban még nem tettem említést, ugyanis már a kezdetektől külön posztot szántam ennek a témának. Fasten your seat belt, felszállás!
A közelmúltban készült egy cikk az árakról és a lehetőségekről. Akkor még nem gondoltam volna, hogy néhány hét múlva, mi is az egyik városnézős helikopter fedélzeten fogjuk tudni magunkat. Itt szeretném megköszönni a lehetőséget édesanyámnak.
Annak ellenére, hogy írtam már a témáról, és tisztában voltam az árakkal valamint a cégek kínálataival, nem döntöttünk előre, mivel úgy is mindegyik a Pier 6-os molóról indul. Abban viszont biztos voltam, hogy Dél-Manhattannak és néhány fő belvárosi célpontnak mindenképp szerepelnie kell a választott palettáján. Mivel mi Brooklynból közelítettük meg a célpontot az R metróval, a legközelebbi megálló a Whitehall St. volt. Innen néhány perc séta, és máris a Staten Island Ferry termináljánál találja magát az ember. Ha nem tudjuk pontosan merre is keressük a mólót, akkor sem kell megijednünk, ugyanis néhány ember mindig kiabálja a messziről is könnyen felismerhető helicopter szót, minden cég képviseletében. Valószínűleg egyszerre többen is le fognak támadni, kezünkbe nyomnak egy-két szórólapot, és kedvesen el is mondják melyik csomag mit tartalmaz. Így esett a választás a New York Helicopter, Liberty Helicopter Tour-jára, ami a legolcsóbb, 15 perces csomag. Sajnos ezért sem keveset, 169 dollárt kellett letenni fejenként.
Az épület előtt álló kék inges emberekhez hasonló, afroamerikai férfi kisért minket, egészen a Staten Island Ferry-től, a megközelítőleg 300 méteres úton. A bejárathoz érve hirtelen előkapott egy méretes fémdetektort, majd viccesen megkérdezte, van-e nálunk bomba, esetleg lőfegyver. A válasz természetesen igen volt – ha már egy humoros helyit fogtunk ki – s ezen ő is jót nevetve hozzátette, ez mind a mi biztonságunkért van, majd elnézést kért, hogy fel kellett tartania minket.
Pénztár és a váróterem
A fenti képen is látható, hogy az épület elég egyszerű belülről. Átlátszó plexi lapokkal vannak elválasztva egymástól a különböző cégek pénztárai. A kaland ára miatt tumultusra nem kell számítani. Minden vállalatnak külön várója van, néhány székkel. A gépre semmi feleslegeset nem szabad felvenni. Mindenki kap egy saját szekrényt, ahová elzárhatjuk táskáinkat, értékeinket. Egyedül a fényképezőgép, és annak táskája maradhatott a nyakamban.
Vele mentünk
Mielőtt a gépre szállnánk, a derekunkra kell kötni egy mentőmellényt, majd a kijelölt útvonalon odavezetnek a helikopterhez. Itt a New Yorkban jól megszokott kötelező pózolás következik, elkattintanak rólunk egy képet, amit leszállás után borsos áron megvehetünk. Nem maradt más hátra, mint a beszállás. Nem túl nagy a hely, de négy ember kényelmesen elfér, ugyanis egy fiatal párral kerültünk össze. Fülvédő fel, ránk vágják az ajtót, és kezdődhet is a felszállás. Egyikünk se ült még helikopteren, kicsit félve vágtunk neki az útnak, annak ellenére, hogy sok tízezer kilométert ültünk már utasszállító repülőn. Félelmünk viszont alaptalannak bizonyult, ugyanis semmivel se húzósabb, mint egy normál gép. Kicsit élesebben kanyarodik, de még a felszállás is kevésbé terheli meg a szervezetet, mint egy lift az Empire State Buildingben. Remélem akik eddig azért nem fizettek be, mert féltek a helikopterektől, azok ezután bátran belevágnak.
Az út során a pilóta folyamatosan mondja, merre mit látunk, az éppen aktuális látványosság történetéről is említést tesz. Bár úgy gondolom, aki beruház egy ilyen útra, az már ismeri annyira a várost, hogy idegenvezető nélkül is tudja mit lát.
Egyetlen egy negatívumot tudok felhozni az egész úttal kapcsolatban, az pedig az, hogy viszonylag messze repülünk el a látványosságok mellett. Röviden összefoglalva a 15 percbe (inkább 13), annyi fért bele, hogy felszálláskor megnéztük a Brooklyn és a Manhattan Bridge-t, a Szabadság szobrot, majd oda vissza a repülés Hudson-on, kb a Central Park északi csúcsának vonalát érintve. Jó lett volna kicsit közelebb kerülni a felhőkarolókhoz, de így is mindenképp megérte. Akinek van fölösbe 180 dollárja, egy percig se hezitáljon!
További képeinkért, kattints ide!
Végezetül egy rövid videó Dél-Manhattanről:
