115 éve áll Manhattan két nagy sugárútjának kereszteződésénél New York egyik leghíresebb épülete. Nem magas, nem a legmenőbb környéken áll, de még csak híres lakója sem volt soha, mégis imádják a turisták. Ez a manhattani Flatiron Building, a világ leghíresebb vasalóháza.

1. A New York-iak azt hitték, eldől az egész

Az 1900-as évek elején még újnak számító acélvázas szerkezeten elcsodálkozott, aki az építkezést látta, de az igazi sokkot az épület alakja okozta a New York-iaknak. Sokan nem gondolták, hogy a keskeny, magas épület talpon marad. Állítólag még fogadást is lehetett kötni rá a környéken, hogy mikor dől el az egész az első nagyobb szélviharban.

2. Ma is állja a szelet

Önmagában az, hogy két sugárút fut össze az épület előtt már okoz érdekes szeleket, de az épület formája még erősen befolyásolja is azokat. Még egy kifejezés is született itt, a 23 skidoo. A 23 a Flatiron címére utal (23. utca 23.), míg a skedoo azt jelenti, valamit gyorsan otthagyni. A 23 skidoo a Flatiron menti szelektől fellebbent női szoknyákat leső férficsoportokra utal, akiket állítólag erre a felszólításra küldtek el a rendőrök még az épület első éveiben.

3. Nem is ez volt a neve

Eredetileg építtetője, George A Fuller után Fuller Buildignek nevezték el. Fuller a 19. század Amerikájának nagy építtetője volt, az első felharcolók közül sok hozzá, illetve cégéhez kötődnek. A Flatiront nem élte meg, átadása előtt két évvel elhunyt, de nevében sokáig vele maradt. A környékbeliek azonban a vasalóhoz hasonló formája miatt flatironnak nevezték, mígnem idővel ez lett a hivatalosan elfogadott megnevezése. Akadnak olyan források is, amelyek szerint a környéken már azelőtt flatironnak nevezték a háromszög alapú telket, mielőtt Fuller felépítette rá felhőkarcolóját.

4. Kilátója nincs, de látogatható

Hiába szuper a kilátás a tetejéről az Ötödik sugárútra, a Broadway-re és a Madison Square Park-ra, nincs se tetőterasz, se kilátó a tetején. Turistaként ettől még bemehetsz az épületbe: a földszinten nyílnak üzletek az utcára.

5. Később kapta meg a legfelső szintjét

A 22. emeletet az épület átadása után három évvel építették hozzá (ez az utcaszintről nem is látszik, csak a légifotókon látható). Az eredeti tervekben nem szerepelt, így külön lift sem megy fel közvetlen oda; kellett építeni hozzá egyet, ami a 20. emeletről visz fel. A 21. emelet az utolsó, amit az utcaszintről is látni, ennek pedig az az érdekessége, hogy az ablakai a szint alsó felébe kerültek, azaz kábé mellkasig érnek. Erre mondta egyszer egy itt dolgozó a New York Times-nak, hogy elképesztő kilátásom van a városra, egészen addig, míg fel nem állok.

6. Állt előtte egy óriási diadalív 

A Madison Square Park környéke már sok diadalívet látott. 1889-ben George Washington emlékének állítottak két diadalívet is, a századfordulón a spanyol-amerikai háborúban aratott győzelemnek, majd 1918-ban az első világháborúban elhunytak emlékére építettek egyet az Ötödik sugárútra, a Flatiron elé. A környéket erősen meghatározó ívet eleve rövid életűre tervezték, de aztán mindössze két évvel állítása után elbontották, csak pár fotó maradt róla. Ha New Yorkban járva megnéznél egy diadalívet, nem kell messzire menned, a Washington Square Parkban áll egy ma is.

7. Van egy kistestvére

A húszas években épült Dél-Manhattanben a csupán nyolcszintes Delmonico's Building, amit sokszor emlegettek már, mint a Flatiron kistestvére. Amúgy sok testvére van a világban, a Wikipédán egész szócikke van a flatiron buildingeknek, azaz a háromszög alapra épített kisebb-nagyobb épületeknek. Nem egy köztük idősebb, mint a híres manhattani, igaz, magasabb és népszerűbb egy sincs nála.

8. New York talán legszebb órája áll előtte

1909 óta szomszédja egy gyönyörű, ion oszlopon álló köztéri óra. A Madison Square Pakrból és az épület felől is leolvasható aranyozott öntött vas óra az épülethez hasonlóan műemlék védelem alatt áll. A turisták imádják, épp úgy fotózkodnak vele, ahogy a Flatironnal.     

9. Itt dolgozott Pókember

Legalábbis a 2002-es filmfeldolgozásban itt rendezték be a fiktív napilap, a Hírharsona szerkesztőségét, ahol Peter Parker leadta pókemberes fotóit. A valóságban is működik itt egy kiadó. A MacMillan Publishingnek van itt egy központja, ahonnan különböző könyveit, kiadványait kezeli. Igaz, már csak 2019-ig, amikor is kiköltőznek, mivel...

10. ...luxushotel épül benne

Egy olasz ingatlanbefektető cég kezd neki hamarosan a munkálatoknak, a következő évtized elején nyit egy új luxushotel az épületben. Még az is lehet, hogy kezdenek majd valamit az eddig mostoha tetővel az átépítés lendületében.

Ha a Flatironnál jársz, jobb ha tudod, mit érdemes megnézni a közelben. Ezen a linken mindent megtalálsz Közép-Manhattan látnivalóiról.

Felfoghatatlan, hogyan állhatott Dél-Manhattan központjában, a Woolworth Buildinggel szemben, a Városháza parkja fölött hosszú évekig egy olyan omladozó épület, mint Beekman Building. A pusztulatnak viszont vége, a nemrég még lehangoló, üres Beekman ma már menő hotel, méghozzá olyan, mint egy Wes Anderson-film díszlete.

Öt éve minden decemberben kijön, idén is elkészült a New York-i taxisok új naptára. Philip Kirkman és Shannon McLaughlin fotósok megint összeszedtek tizenkét gátlástalan taxist a helyi állományból, hogy legyártsák velük a 2018-as kiadást. Félpucér felsőtestekkel illusztrált taxis sztereotípiákra készülj, alább a teljes sorozat.

Jóféle time-lapset, sőt, nappali-éjszakai vegyített fotósorozatot is láttunk már New York-ról, de olyat, amin ezt a kettőt művelik egyszerre még nem. És ilyen művészi minőségben valószínű nem is fogunk sokat. Tessék szűk három perc egyedi képorgia New York legszebb arcairól. 

A videó Julian Tryba filmes-fotós munkája. Tryba egy ideje már ebben a speciális time-lapse-stílusban mozog, aminek a lényege, hogy nem szimplám hosszú idő alatt készített képeket játszik le gyorsítva, hanem azok különböző elemeit keveri, ahogy tette például az egy képen, de különböző napszakokban mutatott felhőkarcolókkal. A fenti videóban van, hogy egy időben harminc réteg látható. Hogy mennyi meló egy ilyet megcsinálni? Csak a forgatás önmagában 352 órájába volt Trybának. Huszonkétszer látogatott el emiatt New York-ba, ami alatt 1430 dollárnyi parkolási bírságot sikerült begyűjtenie. Na ja, az Manhattanben kényes dolog, megmondták már a magyar lángossütő srácok is.  

Ha a New York-i videó nem volt elég, ide kattintva megnézheted Tryba hasonló munkáját Bostonról, honlapján pedig megtalálod valamennyi videóját.       

A Madison Avenue és a 77. utca sarkán áll a magára New York legbájosabb hoteljeként hivatkozó The Mark Hotel. 500 dollárról (140 ezer forint) indul itt egy szoba, ami egy Upper East Side-i luxushotelért nem kimagasló ár. Nem úgy a tetején álló 1100 négyzetméteres penthouse ára, az bizony 75 ezer dollár (20 millió forint) egy éjszakára, amivel a világ legdrágább lakosztálya. Legalábbis holtversenyben a genfi President Wilson hotel penthouse-ával.

A The Mark penthouse lakosztálya a francia Jacques Grange lakberendező munkája. Ez itt csak a lobby, azaz az előszóba.

A bálterem méretű nappali és a nyolc méter magas mennyezete.

Vannak hotelek, ahol ez már egy kisebb lakosztálynak is elmenne. Itt csak egy az öt hálószobából.

Fürdőszobából hat is van. Ez itt a nagyobbak közül való, kilátással a 77. utcára.

Ez itt most épp egy kisebb teríték, de azt mondják, huszonnégy fős vacsorákat lehet tartani a lakosztály étkezőjében.

És íme, amivel New Yorkban is kevés penthouse bír. Bő kétszáz négyzetméteres privát tetőterasz jár a lakosztályhoz kilátással a Central Parkra, a Plaza Hotelra és a Metropolitan Múzeumra.

Ha a The Markra nincs pénzed, de New Yorkba készülsz és szállást keresel, itt találsz pár hasznos infót a témában. Helyi magyarok által kínált olcsó szállásokról pedig itt olvashatsz.

Tizennkét képpár a Manhattant átszelő sugárútak egyik legjelentősebbjéről, ahol kevés épület állta ki az elmúlt száz év óriási fejlődését.

A New York-i Közkönyvtár nemrég egy 180 ezer archív fotóból álló digitális gyűjteményt tett nyilvánossá. Sokan nekiestek érdekességeket keresve, köztük a The Atlantic szerzője, Alan Taylor, akinek egy 1911-es fotógyűjteményen akadt meg a figyelme: ez volt az Ötödik sugárút épületeit összegyűjtő Fifth Avenue, New York, From Start to Finish. Burton Welles munkája, amolyan korai Google Streetview úttestről fotózott, nagy látószögben lőtt képekkel. Ha már ennyire adta magát, Alan mellé tette a Google friss képeit. Az eredmény alább.

A képpáros válogatás délen kezdődik, a Washington Square parkhoz közel. A West 8. utca környéke ez; 1911-ben baloldalt lakások álltak, mint manapság, csak az épület volt más. A jobboldali tömb szinte érintetlen maradt, bő száz éve az Edison Company használta irodaként, ma az is lakóépület.

Kicsit feljebb, a West 20. utcánál sem látszik az idő múlása. A saroképület maradt, csak az üzletek mások. Amögött a nagy boltíves ajtó mögött 1911-ben még bőröndöt talált, aki betért, ma sportruhabolt. 

A West 36. utca saroképületein már látszik az idő. Baloldalon például lelketlenül beépítették az alsó szint enyhén díszes boltíveit, jobboldalon viszont semmi nyoma annak a kis lakóépületnek, ami 100 éve ott állt. 

A 38. és a 39. utca között már a huszadik század elején is vegyes volt a kínálat üzletekből. Akkoriban a zongorától a dohányon át a bútorokig sok mindent lehetett itt kapni; manapság leginkább ruháért és alvó matracért állnak itt meg a New York-iak.

Ez itt maga a New York-i Közkönyvtár a 40. utcánál. A környezet sokat változott, de a fák mögött az épület pont olyan, mint 1911-ben volt.

Ez itt már az East 51, és a Szent Patrik Katedrális.

A West 55 és 56 között nem sokat változott az utcakép. Egyedül a presbiteriánus templomnak kellett kicsit visszavennie a lépcsőjéből az egységes járdaszélesség miatt.

 Az egykor nyugodt, lakóépületekkel teli East 57. ma Manhattan felkapott utcája irodákkal, üzletekkel tele.

Nehéz közös vonást találni négy utcával feljebb, az East 61. utcánál is, ahol a környék megmaradt ugyan lakónegyednek, de egész más mértékben.

Az ötödik sugárút egy másik népszerű intézménye, a Central Parkban található Metropolitan Múzeum. A fenti kép készítésének idején ugyan már közel harminc éve üzemelt, 1911 óta kapott még néhány szárnyat.

Az East 91-nél, Andrew Carnegie iparmágnás, a Carnegie Hall építője és névadója egykori villájánál.

Ma már semmi nyoma az Ötödik sugárút és az East 93. utca találkozásánál 1911-ben álló hirdetőtábláknak. A 104 évvel korábbi épületekből mára egy tégla sem maradt, a környék ma középdrága lakásokkal van tele.

Forrás: theatlantic.com