A kommunális hulladék egy társadalom életszínvonalának, életmódjának tükre. New Yorkban nyolcmillió ember termeli tonnaszám a szemetet minden nap; ebből a mennyiségből válogat, és készít piacképes műalkotást Justin Gignac.

A New York-i művész 2001 óta kereskedik szeméttel. Kezdetben nem akart mást, csak bizonyítani, hogy pusztán a jó csomagolással bármi eladható. A Times Square piszkos utcáit járta, amikor érezte, megvan a tökéletes eszköz: a városiak szemetét teszi pénzé, művészi módon tálalva azt.    

2006-ból származik az East Side Access ötlete, miszerint az MTA összeköttetésbe hozná a Long Island Railroad-ot a Grand Central Terminallal. A munkálatok már évek óta zajlanak, és a többéves csúszás miatt egészen 2019-ig tartani is fognak. Az MTA a napokban tett közzé néhány képet a projekt állásáról. 

Jelenleg aki a Long Island Railroadon érkezik be Manhattanbe, és útja a Grand Centralból vezet tovább, az sok időt veszít azzal, hogy a Penn Station-i végállomásról átmetrózzon a Grand Centralba. A közvetlen összeköttetésre nagy szüksége lenne a városnak, a munka viszont hatalmas. 2006-ban 6,3 milliárd dollárra becsülték a beruházás összköltségét, amely mai számítások szerint nem áll meg 8,24 milliárd dollárig sem. Az átadás időpontja eredetileg 2015-ben lett volna, azonban már biztos, hogy 2019 augusztusa előtt nem kerül rá sor. 

Az Egyesült Államok keleti partját elmosó Sandy hurrikán jelentős károkat hagyott maga után. A vihar nem kímélte New Yorkot sem, a város part menti kerületei teljesen víz alá kerültek, a tömegközlekedés napokig szinte teljesen leállt. A város kiheverte a károkat, és kevés kivétellel minden helyreállt. 

A kevés áldozat egyike New York legrégibb bárja, a Bridge Cafe, amely még küzd, hogy kinyithasson. A bár a Brooklyn híd manhattani lábánál áll, csupán kétszáz méterre az East Rivertől, azaz az áradástól leginkább veszélyeztetett zónák egyikében.

A Central Park lenyűgöző része a metropolisznak. A város tüdeje, ahova turista és helyi mind kapcsolódni jár. Egy csendes sziget a rohanás elől, ahol bárki otthon érezheti magát. Számtalan látnivalója közül most egy méltatlanul elfeledettet vettünk célkeresztbe, a New York-i obeliszket.

A világon számos modern nagyvárosban találhatunk obeliszkeket, ezek közül a londoni, a párizsi és a New York-i a legismertebbek, őket hívják Kleopátra tűinek. A New York-it több mint 130 éve, 1881. február 22-én helyezték el a Central Parkban, és még ma is ott, a Metropolitan Múzeum mögött áll.

Az idei tél nem kíméli New Yorkot. A napokban nem ritka a mínusz tíz fok a városban, a fagyos idő pedig rányomja bélyegét a közhangulatra.

Pedig ezek a telek már messze enyhébbek az 1800-as években tapasztaltaknál, amikor volt, hogy jég zárta körbe Manhattant. Az akkor még jóval ritkábban lakott város alig szabályozott folyói hidak nélkül álltak, így a jégtáblák miatt megbénult hajóforgalom komolyan felforgatta a New York-iak életét.

Jéghíd az East Riveren, 1867-ben

Már bő másfél éve annak, hogy egy New York-i út miatt elindítottuk ezt a blogot. A kezdeti beszámolók után, a 2012-es év már egyértelműen a magazin-jellegű posztoké volt.

Tavaly hetvennél is több poszttal igyekeztünk közelebb hozni az olvasókhoz New York City-t. Hol videókkal, hol képekkel, hol pedig ezernyi karakterrel mutattuk meg város jó, vagy kevésbé jó oldalait, jártunk a Goldenblogon, megszületett a logónk, és elértük az ezer, majd a villámgyorsan ezerötszázadik Facebook-követőt. Az utolsó napokban még jókat nevettünk a 2012-es keresési találatokon, most pedig kissé megkésve ugyan, de megmutatjuk, milyen is volt a blog tavalyi éve.

Másfél éves fejlécképünk