Új posztsorozatunkban régi képeket kommentálunk. Mostantól minden hétfőn, az alliteráció jegyében hajdan hétfő néven. Egy kép, hat-hét mondat.  

Alább Andy Blair 1974-es fotója az épülő Battery Park City-ről. A mesterséges toldást a Hudson folyótól csalták el az építők, a feltöltéshez használt alapanyag tekintélyes részét a szomszédos World Trade Center építéséről szerezték. A terület kialakítása a kép készítése után még két évig folyt, de az első épületeket csak a nyolcvanas évek elején húzták fel itt. A terület ma önálló városnegyed, az ingatlanárakat tekintve az egyik legdrágább Manhattanben. 1974-ben a város épp a csőd szélén állt, a közbiztonsága pedig az egyik legrosszabb volt az államokban. Az állapotokról sokat elárul a háttérben, a WTC északi tornyának lába előtt pusztuló West Side Highway. A felüljáró ekkor már egy éve lezártan állt a sziget peremén. 

Három év és közel kétszáz poszt után végre kinőttük a blogot. Nem költözünk sehova, de idő közben kineveltünk magunk mellé egy honlapot is. Több, mint nyolcezren követnek a Facebookon és ezernyi fotósunk járja épp a várost.

Ma három éve annak, hogy elindultunk New Yorkba. Ez volt az a közös út, amiért ez a fura nevű blog született. Az évforduló csupán az apropója ennek a posztnak, a belterjesség minden gesztusát kerüljük a folytatásban is. Az új honlapunkról viszont muszáj írnunk, mert az részben a magyarázata is annak, miért volt nagy pangás a blogon az utóbbi hónapokban.

Egy – két nap híján – hároméves fotó. Együtt a New York Állami Legfelsőbb Bíróság lépcsőjén

Érdekes viszonyt ápolnak a MTA térképkészítői Riker's Islanddel. A sziget az elmúlt 70 évben rendszeresen eltűnt, majd újra megjelent a közlekedési társaság metrótérképein. A 2007 óta felszívódott sziget tavaly újra visszakerült a térképekre. A furcsaság oka egy férfibörtön lehet.

Az 1,6 négyzetkilométeres sziget Queens és Bronx között, az East Riveren található. Területileg Bronxhoz tartozik, azonban queensi irányítószáma van, így minden kommunikáció és közlekedési feladat elvégzéséért Queens felelős. A sokak által ismeretlen parányi szigetet a Riker's Island-hídon közelíthetjük meg, közvetlenül a La Guardia reptér szomszédságából, a kifutópálya ugyanis mindössze 75 méterre található a partjától.

Riker's Island az MTA térképén 2013 augusztusában

Rendhagyó módon egy videót kaptunk beszámoló gyanánt. Tamás hét és fél percben foglalta össze két New Yorkban töltött hetét. Alább a videó egy rövid szöveggel körítve.

Az utazásról készült videó igazából nem volt előre eltervezve. Ha valahol valami érdekeset láttam, akkor azt rögzítettem. Hazaérve jöttem rá, hogy annyi csodálatos utcazenészt sikerült elcsípnem, hogy ugyan különböző stílusokban, de mindegyikük visszaadja a New York-i utcák hangulatát.

A fenntartható fejlődés még ismeretlen fogalom volt, amikor Dénes Ágnes egy búzafölddel hekkelte meg a manhattani hétköznapokat. Elvette, gondozta, majd learatta a búzát, a szalmát pedig a város rendőrlovainak adta.

A világ egyik legelismertebb land art művésze, még sincs róla szócikk a Wikipédián. Legalábbis a magyar nyelvűn. Az angolról megtudni például, hogy gyerek volt, amikor Svédországba, és fiatal nő, amikor az Egyesült Államokba költözött családja. Dénes Ágnes a Columbia Egyetemen tanult festészetet, majd más irányzatok felé fordult és idővel a konceptuális művészet jeles alakja lett. A nyolcvanhárom éves művésznőt eddigi élete java New Yorkhoz kötötte. Számtalan kiállítással gazdagította már a várost, legnevesebb munkája hónapokig díszelgett a pénzvilág központjának szomszédságában.

Tünde idén ötödször táboroztat Amerikában, hogy a hosszú nyári munka után újra bejárhassa az országot. New Yorkot most sem hagyja majd ki.

Több ezer egyetemistához hasonlóan én is a Camp Leaders Hungary-nak köszönhetem, hogy kijutottam Amerikába. Idén az ötödik nyaramat fogom egy kis massachusettsi táborban tölteni, mely egyben az utolsó is lesz sajnos. Az, hogy 2010-ben belevágtam a programba, életem legjobb döntésének bizonyult, melyet egyetlen helyen rontottam csak el. Azóta is bánom, hogy nem mertem bevállalni az utazást már egy évvel korábban. Ha bátrabb lettem volna, egyel több felejthetetlen nyarat tölthettem volna a lehetőségek országában. Mi tagadás, függő lettem! Tábor, Amerika és utazás függő!