Hasítunk. Elérkeztünk a negyedik naphoz. Sajnos az első esőáztatta New York-i napunkra ébredtünk. Hol esett, hol nem, de gondoltuk, nézzük a jó oldalát, így legalább nem lesz melegünk. Kitartó olvasóinknak talán már le sem kell írnom, mivel indítottuk a napot: lengyelbolt, pakolás, go.
Ezen a napon úgy gondoltuk, megnézzük azt a híres-neves Apple Store-t, Manhattan szívében, hisz úgy is van a környéken egyéb számos látnivaló is. Tehát 5 perc séta az N metró New Utrecht-i megállójához, egy laza 35 perc döcögés a Time Square-ig, majd átszállás az R vonalra, és leszállás az 59. utcánál. Ha valaki végigköveti ezt az utat, felvetődhet a kérdés, miért nem szálltunk át már sokkal hamarabb az N-ről az R-re. Ennek az az oka, hogy az N, az expressz, míg az R, az ’’local train’’. Magyarán mondva ez utóbbi minden bokornál megáll – kész öngyilkosság vele megközelíteni a Manhattant Brooklynból.
Reménykedtünk benne, hogy visszatérve a felszínre, valamelyest javult az idő, viszont inkább rosszabbodott. Mi sem jön jobban egy ilyen nedves időben, mint egy fedett látnivaló. Több okból kerestünk fel az Apple Store-t, bár leszögezném, hogy nem vagyunk Apple-fanok. Elsősorban Dávid akart barátnőjének ajándékot vásárolni, és állítólag New York 5., a világ 28. legnépszerűbb épületéről van szó. Bár az épület erős túlzás. Igazából egy nagy almát ábrázoló üveg kocka (ami nyáron felújítás alatt ált) látható a felszínről, a termékek az utca szint alatt találhatóak, amelyeket egy csigalépcsőn (vagy lifttel) lehet megközelíteni. Elképesztő mennyi ember van bent. A lépcsőn is nyögvenyelős a lejutás, a helyzet nem sokat javul magában az üzletben sem. A kiállított kütyüket bárki kedvére nyomkodhatja, persze ha talál éppen szabad almát. Körbenéztünk, végignyomtunk mindent, de ennyi elég is volt.
Ti is látjátok?
Az eső még jobban rákezdett, így betértünk az Apple Store-ral szemközti Plaza Hotelbe. Izgalmakkal telve mentünk át a zebrán, ugyanis ebben a hotelben játszódik a nagy klasszikus Reszkessetek Betörők második epizódja. Belépve a forgóajtón a hotel hírének megfelelő exkluzivitás fogadott bennünket. Körbejártuk a foglalás nélkül bejárható helyeket, és sajnos semmi párhuzamot nem véltünk felfedezni a fimben látott helyszínekkel. Merem feltételezni, hogy ennek az az egyszerű oka van, hogy a stáb nem lépett be azon a forgóajtón, és csak valami stúdióban készült az egész –ha valaki tud valamit ezzel kapcsolatban, kérem írja meg kommentben.
Hát igen
Pár sarokkal a hoteltől felkerestük a Trump Towert. Elsőre csak New York 52. legmagasabb épület. Na bumm, ezért még nem lenne érdemes felkeresni. Viszont a benne helyet foglaló 30 méter magas vízesés miatt már igen. Pechünkre a vízesés NEM funkcionált látogatásunk napján. Nehezen tudnám leírni a csalódottságot ami akkor fogott el. Személy szerint rá voltam készülve a látványra, vajon hogy fog kinézni, milyen lesz a márvány tömbök felületén megtörő víz hangja, de ezt is azok közé kellett sorolnunk, ami miatt még vissza kell menni az életben.
Többször került már szóba a blogon az Abercrombie & Fitch ruhabolt, ahol állítólag minden eladó táncol. Még utunk előtt megígértük, hogy kiderítjük. El is kutyagoltunk az üzlethez, ahol minden képzeletünket felülmúló sor állt, mindenki a bejutásért küzdött, ugyanis csak annyi embert engedtek be, amennyi kijött. És valahogy kifele senki sem akart jönni. Így inkább a program kioffolása mellet döntöttünk. Annyit viszont sikerült megtudnunk, hogy a mítoszban lehet valami, mivel az embereket beengedő, jópofizó srácok TÁNCOLTAK. Vagyis inkább próbáltak úgy csinálni. Ha valaki veszi/vette a fáradtságot, hogy bejusson, kérem tudassa velünk ezt is.
Ekkor már kezdtünk rendesen átázni, de még egy célpontot mindenképp szerettünk volna kiikszelni. Az 1891-ben átadott Carnegie Hallt, a város ikonikussá vált koncerttermét. Évente több száz előadással színesíti New York kulturális programjainak palettáját. 2804 férőhelyes, ötszintes nagyterme a világon egyedülálló akusztikával büszkélkedhet. Éreztük, hogy nem sokat fogunk belőle látni, mivel jegyünk nem volt egy előadásra sem. A jegypénztárakig azonban elmentünk.
A nagytermek nagyterme
Sajnos az időjárás miatt negyedik napunk itt véget ért. Felszálltunk az N metróra az 57. utcánál, ami egészen hazáig vitt minket...
