Amikor a Wright-testvérek 1903-ban megtették első repülőútjukat, sokakban felvetődött, hogy mikor jön el az ideje annak, amikor a munkába is ezzel az új, egy ősi vágyat kielégítő eszközzel, a repülővel mehetünk.

A légi közlekedés fejlettségének hála, ma a világ bármely nagyvárosába eljuthatunk 24 órán belül. Valamivel több mint száz év telt el a híres első út óta, és mára a kereskedelem, valamint az utazás döntő része is a repülőgépek segítségével történik. Annak azonban még nem jött el az ideje, hogy a mindennapi ügyeinkhez, mint a bevásárlás vagy a munkába járás is repülőt használjunk. Na, de menjünk vissza 1919-ig, amikor még egészen optimistán álltak ehhez a kérdéshez.

Ilyen lett volna egy leszállópálya Manhattan szívében

New Yorkban rengeteg utcai telefonfülke van. Sajnos a vandálkodások és a karbantartás hiánya – és a mobiltelefonok terjedése – miatt, napjaik meg vannak számlálva. Egy helyi építész, John Locke új reményt adott azoknak, akik a jövőben is előszeretettel használnák őket.

Locke a következővel állt elő: mi lenne, ha létrehoznánk egy utcai, közösségi könyvtárat a telefonfülkékbe épített polcrendszerek segítségével? Az emberek megállhatnának a nagyvárosi forgatagban, olvasgathatnának egy kicsit az utcán, vagy akár haza is vihetnék a könyveket az elolvasás erejéig.

Andy Warhol zsenije vitathatatlan. Sokoldalú, titokzatos, és kísérletező személyiség volt; a 20. század egyik legmegosztóbb művésze. A pop-art irányzat istene 25 éve ezen a napon hunyt el.

Sleep, Eat, Vinyl – néhány Warhol sajátos filmjeiből. „Én szeretem az unalmas dolgokat." – mondta ő, ezek a filmek pedig valóban az uralomról szólnak. Az Empire - melynek főszereplője az éjszakai kivilágításban, mereven álló Empire State Building - még Andy munkásságban is az extrémebb művek egyike.

Olvier Stone egy zseni. Több ő, mint elismert filmrendező vagy forgatókönyvíró. Munkássága korunk minden aljasságának a lenyomata. Mint a sikeres amerikai filmeseket általában, Olivert is sok kötelék fűzi New Yorkhoz.

Amellett, hogy itt született, legismertebb filmjeinek egyike, a Tőzsdecápák is itt készült. Noha a vietnami háborút is megjárt polihisztor Los Angelest tekinti első számú otthonának, nemrég visszatért gyökereihez, és New Yorkban is bevásárolt egy apartmant.

Lassan haladnak az új világkereskedelmi központ munkálatai. Több mint tíz év telt el a katasztrófa óta, és az egyes számú új toronnyal, egyben legmagasabbal, a One World Trade Centerrel is csak a gondok vannak. A Wall Street Journal információi szerint az építési költség a betervezett 700 millió dollárról, 3,8 milliárd dollárra emelkedett. Még a 4-es metró sem produkál ilyen arányú költség növekedést itt, a korrupció hazájában.

Összehasonlításképpen, a világ jelenleg legmagasabb épülete, a dubaji Burdzs Kalifa mindössze 1,5 milliárd dollárból épült, pedig jó' 300 métert ráver a készülő New York-i fenegyerekre. Vajon miről lehet szó? Elszabadult a korrupció, vagy Amerika egyszerűen presztízs kérdésként kezeli az ügyet, és az ikertornyok katasztrófájának helyén mindenképp neki kell megépítenie a világ legdrágább felhőkarcolóját!? A teljes választ valószínűleg úgysem tudjuk meg, viszont pár millió elfolyó dollárt sikerült megcsípni.

Magánakcióként indult, idővel pedig a New York-i tőzsde legismertebb jelképe, annak erejének szimbóluma lett. A Charging Bull, vagy ismertebb nevén, a Wall Street bikája egy olasz szobrász, Arturo Di Modica munkája. Az alkotó ma 71 éves.

Di Modica bikája a Bowling Green park előtt áll; a turisták egyik legkedveltebb fotóspontja Manhattanban.