Míg az utóbbi egy évtizedben mind karakteresebb, érdekesebb felhőkarcolók épültek a világban, Manhattan újabb felhőkarcolóinak többsége unalmas – üveg és acél jellemtelen összjátéka. Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, New York 2000 utáni építészetéhez.

Cirkuszi akrobaták egyensúlyérzékével, kiszolgáltatottan lépked a magasban egy építőmunkás. Egyik lábát teszi a másik elé, lassan halad előre a keskeny acélgerendán, száz méterekkel az ébredező város fölött. Biztosítókötél nélkül, szájában cigarettával kezdi meg munkáját – a felhőkarcoló-építészet efféle romantikája mára megkopott. A nyers emberi erőt felváltották a tökéletesített mechanikai szerkezetek, az egykor nélkülözhetetlen merészség pedig a díszes homlokzatokkal együtt tűnt el a szakmából.

Ha először járunk New Yorkban – és nem tartozunk azon szerencsések közé, akik hónapokat, éveket töltenek el a városban – akkor kapkodhatjuk a fejünket, hogy mit nézzünk meg, mit hagyjunk ki. E dilemmát hivatott megoldani a Citypass.

A Citypass kiváló lehetőséget biztosít a spórolni kívánó turistáknak. Lényegében arról van szó, hogy több turistaprogram részvételére egységesített belépőt vásárolunk, sokkal kedvezőbb áron, mintha egyesével látogatnánk meg a programokat.

Tovább merülünk a manhattani felhőkarcoló-építészetben. Ezúttal az 1931 és 2001 közé eső időszak jelentősebb építkezéseit igyekeztünk összeszedni.

Még ha a Flatironhoz, a Chryserhez, vagy éppen az Empire State Buildinghez hasonló szintű karakterrel bíró épületeket nem termelt ez a hetven év, a város mai arculatát javarészt mégiscsak ez az időszak formálta.

Remek érzés lehet ha egy felhőkarcolót birtokol az ember. Azonban mint mindent, ezt is lehet fokozni, ha az a felhőkarcoló egyike a világ legikonikusabb épületeinek, és történelme egy olyan városéval forrt egybe, mint New York.

A pletykák szerint, új kezekbe kerül Manhattan egyik legrégebben álló felhőkarcolója, a Woolworth Building. Az épület, mely 1913-as átadásakor még a világ legmagasabb épülete címet is megszerezte, 1998 után cserélhet újra gazdát.

A Fehér Házban még Franklin Roosevelt ült, amikor az ifjú Johnnie taxizni kezdett. Azóta eltelt közel hét évtized, de a 92 éves Johnnie "Spider" Footman ma is New York útjait rója.

Egy élő legenda ő a város taxisai között. Olyan sztárokat fuvarozott pályája alatt, mint John Wayne vagy Rock Hudson. Rengeteg érdekes történet van a fejében, és máig örömmel emlékszik első éveire a szakmában. "Az 50-es, 60-as és 70-es csodásak voltak. Az utasok sokszor a hátsó ülésen szexeltek fuvar közben. Igaz, az akkori autók még nagyobbak voltak." – meséli csillogó szemekkel.

Fiatalok sátraztak hónapokig a New York-i tőzsde előtt - a sátrak mára eltűntek, de vajon tud-e Amerika még ugyanúgy tekinteni a felső tízezerre?

Sokat olvashattunk mostanában az Occupy Wall Street mozgalomról. Röviden: tavaly szeptemberben pár fiatal kiment tüntetni a New York-i tőzsde elé, majd ebből tízezrek lettek több amerikai nagyvárosban és hónapokig maradtak, amikor végül elkergette őket a polgármester. A zavaros plakátok alapján annyi jött le, hogy szerintük Le a politikusokkal, le a bankárokkal. Európai szemmel nincs ebben igazából semmi különös. Amitől mégis érdekes, az a vita, amit az egész elindított USA-ban, a felső-tízezer vagy más néven " 1 vs. 99% " téma. Amerikának ez egy nagyon komoly identitás-krízis és mivel elnökválasztási évben vagyunk, idén novemberig választ kapunk arra, milyen mottóval fognak megpróbálni kimászni belőle.