Június 28-án ismét megrendezték az éves LGBT Pride-ot New York utcáin. A szivárványzászlókkal teli tömegben ott volt Anna is. Alább az ő élménybeszámolója és fotói.
Mérföldkő volt a homoszexuálisok széles körű elfogadtatásában a Stonewall riots-mozgalom, ami 1969. június 28-án reggel indult a Stonewall Innből. Ez egy ma is működő szórakozóhely Greenwich Village-ben. A hely azóta is egy ikonikus LGBT (Lesbian-Gay-Bisexual-Transgeder) központ. '69 június 28-án indultak meg itt a felkelések a rendőrség megkülönböztető intézkedései, és az általános homofóbia ellen. Ezen a helyen gyülekeztek a közösség tagjai, és megelégelve a megkülönböztetést, az elnyomást, felvették a harcot az alapvető emberi jogokért.
Egy évvel később, 1970. június 28-án indultak el a Pride-felvonulások New York, San Francisco, Los Angeles és Chicago utcáin. Azóta hagyománnyá lett a rendezvény. Idén fokozott volt hangulat a legfelsőbb bíróság döntése után, ahol elfogadták az USA minden tagállamában az azonos neműek házasságának intézményét. Alább látható a kedvenc képem aznapról: egy kislány love has no labels táblát tart az ég felé, miszerint a szeretetnek nincs címkéje, vagyis nem jelölhetünk meg embereket az alapján, hogy kit szeretnek.
A felvonulás Manhattanből indult a 40. utca környékéről, az ötödik sugárúton egészen le West Village negyedig, a Stonewall Inn-ig, és onnan pár sarokra ért véget. A felvonulók között előadóművészek, politikusok is részt vettek. Az idei grand marshal, azaz a fesztivál képviselője Sir Ian McKellen volt, akit sokan Gandalf-ként ismernek a Gyűrűk Ura-trilógiából. Mellette pedig polgármesterünk, Bill De Blasio.
New Yorkban is voltak idén tangás tomporok és szivárványszínű papok, vagy éppen Jézus szereti a melegeket eszmét hirdetők, de ezen itt senki nem rökönyödik meg.
Személy szerint imádtam ezt a kulturális. Liberális, színes és hangos kavalkádot - rég éreztem már ilyen jól magam. Az egykori Budapest parádét juttatta eszembe hangulatával. Jól szervezett programok voltak, a felvonulás minden résztvevőjének volt egy úgynevezett csapata, akikkel közösen ment a saját float-juk mellett, ami egy feldíszített utánfutót jelent, de kamionnak is szokták nevezni. Ebben üzletláncok, éttermek, irodák, bankok stb. vettek részt, a saját logojukkal ellátott díszítéssel. Én a New York-i LGBT centerrel vonultam, remeknek tartom a munkájukat. A meleg közösséget, főként fiatalakat védő szervezet nagyon jól működik, többféle nyitott és ingyenesen is elérhető programot kínálnak.
Több, mint 16 mérföld gyalogtúra volt ez a nap számomra, de felejthetetlen örömöt jelentett, nagyon sok új embert ismertem meg a világ minden tájáról, beletekinthettem más kultúrákba és életekbe. Ezen a napon egységesen osztozott mindenki a szivárvány büszkeségben és örömben New York utcáin.
További olvasóktól kapott New York-i beszámolókat találsz egy helyre gyűjtve ezen a linken.