A New York városképéből kimagasló felhőkarcolókat százmilliók névről ismerik. Milliók látják nap mint nap, de csak kevesen tudják, hogy milyen zugokat rejtenek ezek az óriási épületek.
A Chrysler Building bő nyolc évtizede áll a helyén, nagyobb változások nélkül. Végigállta a második világháborút, az Apollo–11 holdra szállását, a WTC tornyainak építését, majd ledöntését, a Sandy hurrikánt; túlélte Audrey Hepburnt, Ingrid Bergmant, Marlon Brandót, s ezalatt mindvégig New York látképének meghatározó tagja volt. Egy rövid ideig még a világ legmagasabb épülete is volt, de mára csak egy közismert, ámde hanyagolt felhőkarcoló maradt.
Amikor a Chrysler Building 1930-ban megnyílt, a 71. emeletén volt egy kilátó, de azt 1945-ben bezárták, így a nagyközönség már csak az épület ennél lejjebb lévő részeire juthat el. Egy városi felfedező, Moses Gates nemrég mégis felment egészen a csúcsig, és útját két videóval mutatja be. Az első a kilátó szintjén készült, és Moses mássza rajta az épület madarait, tériszonyt nem ismerve.
Az épület legjellegezetesebb eleme a lépcsős art deco kupola, amely koronaként áll a tetején, és amelytől a Chrysler a világ egyik legdíszesebb felhőkarcolója lett. Ide nem mászhat fel csak úgy az ember; kilátó vagy lift nincs.
Ahogy azt a videón is látni, a kupola felső része bármiféle beépítésre alkalmatlan; csak porosodó szerkezeti elemek és távközlési eszközök várták itt Moses-t és operatőrét. Az egyre szűkülő – láthatóan nem a látogatók fogadására kialakított – tér romantikája végig érződik a videóban: bár New York-iak milliói látja minden nap, a kupola mégis az egyik legtitkosabb, legelzártabb hely a városban, ahol mintha nem is telne az idő.
Moses kalandjairól bővebb infókat Twitterjén, és honlapján találsz.
