Ismét sikerült elcsúszni a dolgokkal, de most végre itt van! Ez történt a második napon.
Összecsomagoltunk. Kaja, pia, fényképző, itiner be a táskába és gyerünk. Úgy gondoltuk, Alsó-Manhattant a Brooklyn Bridge-en átsétálva közelítjük meg. Sajnos a brooklyni hídfő eléréséhez háromszor is át kellett szállnunk a metrón, de a látvány később kárpótolt bennünket. Bár azzal nem számoltunk, hogy a híd jelenleg felújítás alatt áll, így a kilátás egy részét eltakarják a munkálatok elemei. Ha az ember Brooklynból sétál át Manhattanbe, jobb kéz felől kitűnő rálátást kap a Manhattan Bridge-re, a távolban pedig első napunk esti szereplőjére, a Williamsburg Bridge-re. Szemben egyből szemet szúr az egykori WTC-tornyok helyén épülő Freedom Tower, amely majdani 541 méteres magasságával a város legmagasabb épülete lesz. Sajnos csak 2014-re készül el, így ezért még egyszer vissza kell jönnünk a jövőben. Ugyancsak előttünk a lenyűgöző homlokzatú 8 Spruce Street és a Municipal Building található Alsó-Manhattan egyébként alacsonynak nemigen mondható többi épülete mellett. Balra, a távolban pedig a Szabadság-szobor sziluettje körvonalazódik ki. A hídról kifejezetten kicsinek tűnt, szemben a filmekben beállított hatalmas méreteivel.
Kilátás a Brooklyn hídról
Ahogy átértünk a hídon, meglepődbe tapasztaltuk, hogy sokkal közelebb vannak egymáshoz az általunk bejelölt nevezetességek, mint ahogy azt a térképünkről gondoltuk. A Municipal Building mellett elhaladva már azonnal láthatóvá vált a New York-i bíróság épülete. A városnak ezen szelete sokaknak ismerős lehet Al Pacino, Az Ördög ügyvédje című filmjéből. Egy kis kényszerpihenő (kaja, pia) után a bírósággal szemben lévő Foley Square-en gördeszkázó fiatalok egy csoportjába botlottunk. Itt megjegyezném, hogy sokkal több gördeszkás fiatalt látni a közterületeken, mint nálunk, bár ez a deszkázás hazájából talán nem is annyira meglepő. Ami viszont az, hogy egyesek képesek a manhattani csúcsforgalomban, egy busz hátuljába kapaszkodva gördeszkázni, mindezt a rendőr szeme láttára. Megfagyott a vér bennem a látványtól, de gondolom ez megengedett New Yorkban. Tehát ott tartottam, hogy Foley Square.
A New York-i bíróság épülete
A tértől délre, jobbra a harmadik utcában kezdődik a City Hall park, amely - ahogy nevéből is fakad - a New York-i városházának ad helyet. Sajnos a park túlnyomó része nem elérhető a publikum számára, és a városháza is csak egy kevéssé előnyös szögből közelíthető meg. Szóval, akinek valamilyen érthetetlen oknál fogva ez szerepel a listája első helyén, az sajnos csalódni fog. Ekkor már a jó öreg Broadway-t koptattuk, úton a város egyik legöregebb, és 17 éven keresztül (1913 - 1930) a világ legmagasabb épülete, a Woolworth Building felé tartottunk, amikor társaságot kaptunk. A Greenpeace egy lelkes aktivistája szólított le, és kiselőadást tartott arról, hogy a csúnya rossz Amerika mennyire kizsákmányolja világunkat, és hogy ez ellen tennünk kell. Egyetértettem vele, és ennyiben maradtunk. Vártam volna valami javaslatot, egy lehetséges megoldást, de nem kaptam. Ennek tükrében olyan félbemaradtnak éreztem, és érzem azóta is a beszélgetést. A Woolworth Buildingen azt kell, hogy mondjam, meglátszanak az évek. Mind stílusával, mind állapotával sugallja, hogy 100. születésnapját készül ünnepelni. Nem vagyok építész, de egy külső renoválás ráférne. Szinte közvetlenül mellette leljük a város legrégebbi, ma is álló templomát, az 1776-ban épült St. Paul's Chapelt. A templomba egy szűk ajtón vezetett be az út, egy nem kimondottam nagy terembe. Ha szabad így fogalmaznom, egyszerű volt és hangulatos. Köszönhetően, hogy körülbelül 200 m-re áll az egykori WTC-tornyoktól, a templom tele volt a szörnyű eseményeknek emléket állító tárgyakkal. A legérdekesebb talán az a magyar vonatkozást is tartalmazó emlékpont, amelyre a világ minden tájáról származó tűzoltójelvények vannak feltűzve. Több száz, ezer darab is lehet ott. Nem kellett sokat keresgélnünk, egyből szemet szúrt Székesfehérvár, és Polgárdi jelvénye.
A tűzoltójelvények
Egyébként látogatásunk idején egy gyermekkórus előadása zajlott. A templom mögötti területre nem igazán tudok jó szót. Félig temető volt, félig park. Ugyanis tele volt málladozó, több száz éves sírkövekkel, viszont padokkal is. Amelyeken az emberek úgy ültek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, egy temetőben eltölteni a délutáni sziesztát. Bár megéri, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik, az éppen épülő One World Trade Centerre. Én személy szerint nem rajongok a temetők hangulatáért (Dáviddal ellentétben), úgyhogy a változatosság kedvéért betértünk a Church Streeten egy Burger Kingbe. Hozzátenném, szerintem szemetesebbek az amerikai, vagy legalábbis a New York-i gyorséttermek, mint a hazaiak. Itt gondolok legfőképp a sarokba, szék mellé esett papír és kaja maradványokra. Egy szó, mint száz, szerintem a magyar vendéglátóipari egységek (nem kocsma) tisztábbak.
Ha még aznapra nem lett volna elég a templomokból, egyből belebotlottunk egy másikba. A Trinity Church 1846-ban épült, akkor még magányosan állt Manhattan déli csücskén, manapság pedig finoman szólva is elveszik a felhőkarcolók rengetegében. A belcsínyről a poszt alatt találtok képeket. Következő célpontunkat sokan emlegetik a Wall Street bikájaként vagy Wall Street-i bikaként, pedig igazából nem a Wall Streeten van. Na jó, nincs azért olyan messze tőle, körülbelül 250 m-re délre, a Broadway-en, a Bowling Greennél. Aki privát képet szeretne készíteni a bikával, annak azt tudom ajánlani, hogy kora reggel keresse fel, ugyanis napközben folyamatosan legalább húsz ember tolong körülötte. Sorra készülnek a képek, a legtöbb mondanom sem kell a bika - már fényesre polírozott - golyóival. Mellesleg a Bowling Green ingyenes WiFi elérhetőséget hirdet, ennek ellenére sajnos nem sikerült fellépni a hálózatra. A park közvetlen szomszédságában található Cunard Building adott helyet a nagy óceán járó hajók jegyirodáinak, többet között a Titanic-énak is.
Magáért beszél
Bár a Battery Park közvetlenül a Cunard Building mellett van, de csak egy másik alkalommal vizsgáltuk meg tüzetesebben. Utunk visszafelé vezetett a Broadway-en, a Wall Street felé. Sokkal szűkebb ez az utca, mint amilyennek bármikor is el mertük volna képzelni. Leírhatatlanul nagy a kontraszt a mérete, és a jelentősége között. Viszonylag sok ember volt az utcán, egy-két - vélhetően rossz sorsú - öltönyös ember, a többség viszont turista. 120 fontosabb épület található itt, viszont a legtöbben csak egyre kíváncsiak, a New York-i tőzsde épületére. A homlokzaton kifeszített gigantikus amerikai zászlóval is demonstrálják, itt komoly dolgok folynak. Persze relatív mi komoly, és mi nem. Felfoghatjuk egy rakás idióta drága játékszereként, de ez nem az a blog, amelyben ebbe mélyebben bele szeretnék menni. Erre a napra utunk véget ért, felszálltunk a Wall Street-i metróra, és meg sem álltunk Brooklynig.
 |
| 2. nap |
